Type: MainIndex

egy mondat képes kiábrándítani..de tényleg elég annyi is és már minden tökre megváltozik.megváltozik az érzés,de nem teljesen.csak letörik egy darab,amit végül visszaépíthet az illető ha a szívemhez férkőzik olyannyira ,hogy képes vagyok én saját magam utat adni a darab visszatételéhez.
ilyenkor azon ábrándozom hogy remélem visszaférkőzik,mert rossz ez a kiábrándultság.
felmerül bennem az a kérdés hogy lesznek e még ilyen mondatai hozzám?mi van ha már nem tud több darabot letörni,mert már nincs miből?
-olyankor kész vége lesz mindennek?
egy darabig biztos tűr az ember.elviseli...mert szereti. nevet rajtuk,elhagyja a füle mellett. de legbelül egy apró kis megjegyzés is akkorát üthet a sziven,hogy már képtelen lesz újra a régi lenni.olyankor már nagy baj van.
de ha az aki szeret téged miért mond ilyet?miért pont ő? mikor az ő szava,tudja hogy 1000x mélyebb nyomot hagy maga után mint akárki másé.mert tőle elvárod hogy úgy szeressen ahogy vagy,és hogy legalább neked nem mondaná a hibáidat.igen,vannak mindenkinek hibái,ez természetes.de ha ezt a szemed elé vetik,nem mindig jó.
mert ezaz hogy meg akarsz felelni neki,és ha ezeket hánytorgatja a fejedhez...már tudod hogy nem vagy 'elég jó neki.és..ez rohadt szar érzés.
Sok minden történt velem...Sőt iszonyú sok minden..Ezért írni se volt időm.
Hmmm hol is kezdjem...Találkoztam R-el.(a pasi akiért odáig vagyok/voltam) Igazából annyira jo volt vele.. úgy érzem hogy ő az egyetlen fiú aki mellett teljesen önmagam lehetek,és képes vagyok neki teljesen megnyílni.Imádok vele beszélgetni,teljesen megértjük egymást...Kedvelem nagyon,és talán ezért taszítom el magamtól...mert nem akarok belezúgni és nem akarok szívfájdalmat.Ma már újra a régi minden.. nem beszélünk... és most kezdet el hiányozni...szerintem a közeljövőbe ráírok ...ígérem!
Az ez utániakat nem igazán tudom leírni...összevisszaság a egész.Jókedv,mámor,élvezet,megbánás,felejtés,pletykák...-ennyi tömören.Már nem érdekel a múlt és az ami már megtörtént.Hibákat sajnos gyakran követünk el,megbánjuk és ennyi,meg nem történté tenni képtelenség.
Mostanság élvezem a nyarat.Csak a nyár érzet tesz boldoggá,azt tölt fel energiával.Próbálok még koncentrálni a tanulásra...de eddig se ment egész évben,most se megy.
...Itt legbelül a szívemben egy nagy kődarabot érzek,arra várok hogy valaki végre széttörje és ...nemtudom,törje szét és kész...ennyit kérek!
http://youngandwiild.blogspot.com/
új idézetes blog!
nézd meg kérlek:)
csak egy kattintás
nincs lehetetlen...csak tehetetlen!!!