Type: MainIndex

>most épp félek... lelkiismeret furdalásom van.remélem holnap minden jobb lesz.szeretném ha minden gondom elszállna és csak a teljes gondtalanság venne körül,pihenni akarok,szárnyalni,élni...úgy hogy ne irányítsanak mások.
ehelyett itt ülök a gondokkal teli életbe,egy blogot írok és közbe energiaitalt szürcsölhetek.ez lenne a szárnyalás? fáradt vagyok..álmos. aludnék..de abba a tudatba hogy lehet nyugodtan aludni miközben az kattog a fejembe hogy már csak 5óra van hátra..és újból felkelhetek kialvatlanul.
unom ezt az egészet.utálom a szabályokat..és igen ha megszegem akkor én vagyok a szar.ááá mind1 hiába papolok ,nem lesz jobb.sajnos nem.minden marad ugyanaz.
marad a szürkeség és a monoton élet. ELKÉPESZTŐ...nemde?
és jöjjön a mai napra egy idézet.ami megtetszett:
'Minden egyes új nap új hazugságok újabb sorozatával köszönt be, de mind közül azok a legrosszabbak, amiket magunknak mondogatunk elalvás előtt. Amiket belesuttogunk a sötétbe, próbálván meggyőzni magunkat, hogy boldogok vagyunk, hogy ő boldog, hogy megváltozhatunk, vagy, hogy ő változtat a döntésén, azzal hitegetjük magunkat, hogy képesek vagyunk együtt élni a bűneinkkel, vagy, hogy képesek vagyunk ő nélküle élni. Igen, minden este elalvás előtt hazudunk saját magunknak kétségbe esetten és elszántan remélve, hogy mire jön a reggel, minden valóra válik.'
Ugy gondoltam h sose fogom megtudni h milyen szerelmesnek lenni..Sôt nem is tudtam h igazàbol milyen is lehet.Csak sejtettem..De 2 hete most ugy érzem..Hogy megtapasztaltam..Mondjuk még most se vagyokbbiztos benne...
Ahogy befejeztem az utolso bejegyzésenet azzal hogy megismerkedtem valaki màssal. Na ö az talàn aki most megtapasztaltatta velem h milyen is a szerelem.
Ez a fiú ha monhatom azt ...TÖKÉLETES..de tényleg.Én màr igazàból 2éve kiszurtam a tömegböl..Már akkor azt gondoltam hogy uramisten ki ez a szörnyen helyes pali,akkor inkàbb a tàvolból figyeltem mindig..Mert éreztem hogy elérhetetlen ..A barátnöm mondta meg a nevét még anno ès persze hozzátette:a legjobb pasi a városba.Hm igen igy mar teljesen elérhetetlennek tünt.Melyik pasinak kellenêk én?- kérdeztem magamtol,söt neki meg jo hogy nem
Észrevenni se vett èszre..Mondjuk azt hozzáteszem elég hülye stílust követtem..Magyarul teljesen az ellentête voltam.Ő volt a helyes focista..én meg a visszahúzódó fura csendes lány. Így persze nem is probalkoztam..Csak szenvedtem a lâtvànyban hogy ilyen pasim sose lesz... És nezzetek most már teljesen megváltoztam..Ma màr vele csokolozok,ö ir nekem mindennap smst és holnap is ÉN fogom látni azt a tökéletes arcát...Ezzel azt szeretném mondani hogy ne legyen előtted lehetetlen,2éve nekem is annak tűnt..sőt még most se hiszem el hogy PONT ÉN...de tudjátok csodálatos érzés.Csodálatos érzés az amikor vágysz valamire..és egyszer csak hirtelen a semmiből megkapod...
Na és visszatérve a szerelemre...olyan érzés van bennem amikor meglátom hogy én vagyok a legszerencsésebb és hogy a többi lány csak irigykedhet...ha ránézek,huuh else hiszem h létezik ennyire helyes pasi.ha nevet..na az ami engem is megmosolyogtat,annyira édes a nevetése..na és persze minden percben rá gondolok...mint ahogy most is.És felteszem a kérdést magamba..:mit csinálhat?most épp lehet rám gondol?vagy eszébe se jutok?
Mikor megkaptam az első csókot tőle...na az elképesztő volt,az a boldogság ami végigment a testemen.. őrjítő volt.
DE egy valamitől még mindig félek..hogy ezek a szép dolgok amiket benne látok egyszer megváltoznak,megváltoznak attól mert csalódnom kell benne.Félek hogy ez a tökéletes,aranyos pasi egyszer átver.
szerintetek ez már szerelem ?vagy esetleg csak bebeszélem magamnak a szerelmet? naa és szerintetek milyen a szerelem?

- Szerethet az ember olyasvalakit, akitől fél? – kérdeztem.
- Félhetsz olyasvalakitől, akit szeretsz – válaszolta.
nem merek beszélni vele.félek. félek attol hogy hogy fog viszonyulni hozzám...
nemmerek...gyáva vagyok...
ELEGEM VAN!!!
muszáj rávennem magam
Bármilyen félelmet legyőzhetsz, ha ezt az elmédben elhatározod. Emlékezz arra, hogy a félelem sehol máshol nem létezik, csak az agyban!-milyen igaz....
kezdtem elfelejteni...de úgy érzem újból rám talált...
a hasamba csak úgy repkednek a pillangók...a szivem szüntelenül dobog...és félek...
nemakarok újból összetört szívű lány lenni!!!

nincs lehetetlen...csak tehetetlen!!!