szerelem bejegyzései 
hihetetlenül hiányzol
2012. jan. 5. 16:28 - írta fairy taleTudod.. Sokat gondolkodom rajtad.. Rajtunk.. Amik voltunk..
S fáj az, amivé lettünk.. Hogy ma már egymáshoz sem szólunk, s egymásra sem
nézünk.. Ennek nem így kéne lennie. Hiszen én még most is szeretlek.. És te is.. Szeretsz,
Nem?! És mégis.. Nem tudom, mit éreznék, ha megszólítanál,
vagy egyszerűen csak összeakadna a tekintetünk.. Fájdalmat, vagy örömöt.. Azt
hiszem inkább a kettő különös együttesét.. A fájdalom és az
öröm elvegyülne a szívemben.. szétfeszítené az érzés a
szívemet.. De vágyom arra a szóra, arra a tekintetre.. De
nem merek lépni.. Tudod.. Néha úgy megérintenélek.. Csak egy
röpke pillanatra.. Csak végigsimítanék a kezeden.. Egy
pillanat lenne.. De nekem annyit jelentene.. De nem merek
hozzád érni.. Félek, hogy akkor minden eddigi álmom rólunk
összeomlana.. Hiszen, tudom,hogy nekünk már nincs jövőnk..
Mégis érzem.. Kellesz nekem..
Azt hiszem, veled is így van ez..Hiszen ami véget ért, az már
sosem lesz ugyanolyan többé.. Ez olyan se veled, se nélküled
dolog, azt hiszem.. Mert nem tudlak elfelejteni... De nem akarok
nélküled lenni tovább.. De veled
sem.. Tudod milyen érzés ez?? Igen, azt hiszem tudod.. Amikor
el akarsz zárkózni valaki elől,hogy ne fájjon neki sem és
neked sem.. De közben ez a valaki az a személy, akire
legjobban vágysz.. Akire a legnagyobb szükséged van.. Hát
ez a sorsunk.. Külön, egymásért szenvedjünk.. Elfogadom, ha te
is. S te elfogadod.. Hát így én is..Szenvedjünk csendben, a világ
ne is sejtse.
hogy felejtsek?
2012. jan. 2. 20:30 - írta fairy taleMindenben téged látlak,már lassan azt hiszem dilis vagyok.Minden nap eszembe jutsz...Miért?Miért nem tudlak felejteni?
Ha épp meglátom hogy online vagy..hevesebben ver a szivem és reménykedek hogy rám írsz.Reménykedek hogy énis eszedbe jutok néha néha...és hogy talán te is ugyan úgy érzel mint rég.Annyira más minden.
Mintha a veled töltött idő...nem is történt volna meg,mintha álom lett volna.Pedig minden egyes veled töltött perc megtörtént... csókoltál,öleltél,éreztelek..éreztem a közelséged,boldog voltam.
és most olyan szörnyű érzés hogy veszni hagytam mindent.annyira hirtelen történt.
de ki kell mondanom...szeretlek...vagyis nem ...nem szerethetlek.nem akarlak szeretni.
így nem!így fölösleges szeretnelek...igy csak szenvedés.
nemtudom mit csináljak....rég voltam padlón fiú miatt.
igazából nem vagyok padlón..csak nem bírom elviselni hogy többé nem vagy az enyém,és hogy több csókot nem kapok tőled...hogy többé nem látom a mosolyod.
hiányzol még mindig. azt hittem elfelejthetlek úgy hogy más pasikkal vagyok.de nem.nem ment....szóval most várok.
a szerelemnek vége
2011. dec. 30. 1:46 - írta fairy taleSzerettél már valaha annyira, hogy érte akár meghalni is képes lettél volna? Nem? Akkor elmondom, az milyen. Alapvető dolog, hogy nem tudsz enni és aludni. Minden éjszaka felébredsz, és ez maga kínszenvedés. Egyszerűen nem tudod, hogyan kéne elszakadnod valakitől, akit szeretsz. Mással ezt nem beszélheted meg, mert félsz, hogy végül rosszat fognak gondolni róla. Úgyhogy egymagad sírsz. Vége, ennyi volt. De mégis csak a szép, szerelemmel teli percek jutnak eszedbe. Minél erősebben akarod őt kitörölni a szívedből, annál hosszabb lesz minden újabb nap. Ez olyan, mintha az év mind a 365 napján szakítanátok. Mégis az a gondolat fáj legjobban, hogy én nem hiányzok neki annyira, mint amennyire ő nekem. Mintha már el is felejtett volna engem, és boldogan éli új életét. Semmi mást nem akarsz, csak meghalni, de ahhoz sincs merszed... mert félsz, hogy akkor soha többé nem láthatod őt.
u.i.:
Tudod mi hiányzik a legjobban?...az ölelésed.
kiábrándulás..
2011. okt. 27. 21:57 - írta fairy taleegy mondat képes kiábrándítani..de tényleg elég annyi is és már minden tökre megváltozik.megváltozik az érzés,de nem teljesen.csak letörik egy darab,amit végül visszaépíthet az illető ha a szívemhez férkőzik olyannyira ,hogy képes vagyok én saját magam utat adni a darab visszatételéhez.
ilyenkor azon ábrándozom hogy remélem visszaférkőzik,mert rossz ez a kiábrándultság.
felmerül bennem az a kérdés hogy lesznek e még ilyen mondatai hozzám?mi van ha már nem tud több darabot letörni,mert már nincs miből?
-olyankor kész vége lesz mindennek?
egy darabig biztos tűr az ember.elviseli...mert szereti. nevet rajtuk,elhagyja a füle mellett. de legbelül egy apró kis megjegyzés is akkorát üthet a sziven,hogy már képtelen lesz újra a régi lenni.olyankor már nagy baj van.
de ha az aki szeret téged miért mond ilyet?miért pont ő? mikor az ő szava,tudja hogy 1000x mélyebb nyomot hagy maga után mint akárki másé.mert tőle elvárod hogy úgy szeressen ahogy vagy,és hogy legalább neked nem mondaná a hibáidat.igen,vannak mindenkinek hibái,ez természetes.de ha ezt a szemed elé vetik,nem mindig jó.
mert ezaz hogy meg akarsz felelni neki,és ha ezeket hánytorgatja a fejedhez...már tudod hogy nem vagy 'elég jó neki.és..ez rohadt szar érzés.
tudod nem lehetek tökéletes...akárhogy is próbálok nem tudok.a személyiségem már tényleg nem tudom tökéletesre csinálni,de ha tudnám is az már nem én lennék.
u.i: lehet túlfilóztam ezt az egészet. amugy nem tört le semmilyen darab,najo talán egy 1 mm-es...de azt visszamegy majd magától...ezt az apró hülyeséget elhagyom a fülem mellet,és inkább alszok...
megtaláltalak
2011. okt. 20. 21:49 - írta fairy tale
imádom ezt a számot..a klippről nem is beszélve
...Néha elég pár óra, vagy pár nap, hogy az ember életét megváltoztassa valaki. Nem számít az idő, sem a tér, nincsenek miértek, nincsenek kérdések és nincsenek válaszok sem.., csak van valami. Találkozol valakivel, akinek nem kell semmit mondanod. Pár perc és a vesédbe lát. A gátlások leomlanak, a képmutatás álarca megreped az arcodon. Nincs többé hazugság, csak az őszinteség, csak a csupasz lelked, minden védelem nélkül, és félsz, halálra rémülsz, mit keres valaki pár óra után a szíved közepében. Félsz, hogy vissza fog élni a kiszolgáltatottságoddal. Nem teszi, mert a markodban van, ahogy Te is. A józan ész meg eltűnik. Bármit mond, megteszed. Bármit kérdez, válaszolsz. Kivetkőzöl magadból, és mindent a fonákjáról látsz. Olyasmit teszel, amit el sem hiszel, olyanokat mondasz, amiket utólag sem értesz. Tükröt állít eléd, amiben meglátod magad. Az igazi énedet. A valóságot, amit senki más szemében nem láttál még. Talán azt is tudja, hogy milyen leszel. Még a jövődet is látja benned, te meg meglátod a szemében a saját arcképedet. Boldog vagy és félsz, együtt. Nem tudod mit hozhat a holnap, de nem is érdekel, mert tudod Ő ott lesz melletted.., nem vagy benne biztos, de érzed, hiszen olyan mint Te...
milyen szerelmesnek lenni?
2011. okt. 4. 17:54 - írta fairy taleUgy gondoltam h sose fogom megtudni h milyen szerelmesnek lenni..Sôt nem is tudtam h igazàbol milyen is lehet.Csak sejtettem..De 2 hete most ugy érzem..Hogy megtapasztaltam..Mondjuk még most se vagyokbbiztos benne...
Ahogy befejeztem az utolso bejegyzésenet azzal hogy megismerkedtem valaki màssal. Na ö az talàn aki most megtapasztaltatta velem h milyen is a szerelem.
Ez a fiú ha monhatom azt ...TÖKÉLETES..de tényleg.Én màr igazàból 2éve kiszurtam a tömegböl..Már akkor azt gondoltam hogy uramisten ki ez a szörnyen helyes pali,akkor inkàbb a tàvolból figyeltem mindig..Mert éreztem hogy elérhetetlen ..A barátnöm mondta meg a nevét még anno ès persze hozzátette:a legjobb pasi a városba.Hm igen igy mar teljesen elérhetetlennek tünt.Melyik pasinak kellenêk én?- kérdeztem magamtol,söt neki meg jo hogy nem
Észrevenni se vett èszre..Mondjuk azt hozzáteszem elég hülye stílust követtem..Magyarul teljesen az ellentête voltam.Ő volt a helyes focista..én meg a visszahúzódó fura csendes lány. Így persze nem is probalkoztam..Csak szenvedtem a lâtvànyban hogy ilyen pasim sose lesz... És nezzetek most már teljesen megváltoztam..Ma màr vele csokolozok,ö ir nekem mindennap smst és holnap is ÉN fogom látni azt a tökéletes arcát...Ezzel azt szeretném mondani hogy ne legyen előtted lehetetlen,2éve nekem is annak tűnt..sőt még most se hiszem el hogy PONT ÉN...de tudjátok csodálatos érzés.Csodálatos érzés az amikor vágysz valamire..és egyszer csak hirtelen a semmiből megkapod...
Na és visszatérve a szerelemre...olyan érzés van bennem amikor meglátom hogy én vagyok a legszerencsésebb és hogy a többi lány csak irigykedhet...ha ránézek,huuh else hiszem h létezik ennyire helyes pasi.ha nevet..na az ami engem is megmosolyogtat,annyira édes a nevetése..na és persze minden percben rá gondolok...mint ahogy most is.És felteszem a kérdést magamba..:mit csinálhat?most épp lehet rám gondol?vagy eszébe se jutok?
Mikor megkaptam az első csókot tőle...na az elképesztő volt,az a boldogság ami végigment a testemen.. őrjítő volt.
DE egy valamitől még mindig félek..hogy ezek a szép dolgok amiket benne látok egyszer megváltoznak,megváltoznak attól mert csalódnom kell benne.Félek hogy ez a tökéletes,aranyos pasi egyszer átver.
szerintetek ez már szerelem ?vagy esetleg csak bebeszélem magamnak a szerelmet? naa és szerintetek milyen a szerelem?
Távkapcsolat
2011. okt. 2. 15:08 - írta fairy taleújból itt.úgy érzem muszáj írnom,hogy megosszam veletek az elmúlt hónapok történéseit...
Szóval vágjunk is bele...tavaly augusztusba "volt" utoljára rendes barátom,és hát ebben az évben is rám talált a 'szerelem',pedig már azt hittem magányosan fogok meghalni életem végéig...Ugyan így nyár volt...augusztus 20 környéke.Akkor pillantottam meg egy hullócsillagot,aminek hihetetlenül örültem,mivel nem szokásom ilyen csodákban részesülni:)Persze kívántam is! Pár nap múlva..megismerkedtem egy pasival a neten(facebook) bejelölt,aztán chat-msn..blabla..
messze lakott tőlem,de egyből belevágtunk a kapcsoaltba,gondolkodás nélkül.
Aztán hétvégén eljött a nagy találkozás.Helyes fiú volt,tetszett,igazi nőfaló.
Nálunk aludt,együtt voltunk egész nap és másnap is.Anyunak is bemutattam..tökéletesnek tűnt ez az egész.De aztán mikor belegondoltam abba hogy nem látom hetekig ...na az szörnyű volt.
De elhatároztam h kibírom..és hát ez ment is egy ideig.Aztán persze előjöttek a veszekedések,féltékenységek .Már elegem volt.Sőt csalódtam benne,mivel nem találkoztunk sokszor így alig ismertem ki,de aztán egy hónap után rájöttem milyen.Ahogy mondtam is...nőfaló.A lányok futnak utána és ő ezt élvezi,persze ő is keresi őket.Csajokat jelölget be,bökdösi őket,sőt azokat akik az ismerőseim. Tipikus focista! Velem így nem játszadozhatnak és sarkamra álltam.
1hete szakítottunk körülbelül...Azóta minden más.
Egy újabb fiút ismertem meg...vagyis hát...azt majd egy következő bejegyzésben elmesélem.
hello szerelem.holvagy?
2011. márc. 9. 17:30 - írta fairy tale
Miért nem talál rám a szerelem?Miért érzem azt hogy csak engem kerül el a szerelem?
Hahó én is itt vagyok.
Csak egy kis szeretetre vágyom...arra hogy ha feljövök msnre valaki egyből írjon rám hogy: szia szívem(L) végre hogy itt vagy.
őt akarom. aki ha szomorú vagyok felvidít,akinek az ölelése csodákra képes.
szeretném azt az érzést esténként lefekvés előtt amikor hiányzik.. az együtt töltött napokra gondolva akarok elaludni és várni a holnapot mert újból találkozok vele.akarom érezni az érintését a szeretetét és az egész lényét,hogy ő csak az enyém.
szerelem...találj rám. és felejts el velem minden rosszat!
kínzol
2011. márc. 7. 20:51 - írta fairy taleOlyan sírhatnékom van. nincs jó kedvem. de különösképpen rossz sincsen. olyan lágyan csöppennének ki belőlem a fájdalom szomorú érzései, mint ahogyan az eső esik most. lassan. lágyan. gyengéden. és mégis erősen, csak, hogy tudjam, csak, hogy érezzem, hogy valami nem jó, valami nem kerek, valami nem egész. Nem vagyok jól. nagyon régen nem éreztem ilyen rosszul magam. most megint az írásba menekülnék. vagy egy telefonba. hozzá. vagy neki. érte. Néha annyira nem értem magam. talán csak a fáradtság. talán a sok minden, ami a fejemben zúg, és nem hagy nyugodni. talán minden. s talán semmi. Eröltetném a gondolatokat, a jó érzést magamban, s talán benned is...de nem megy,... most nincs kedvem gondolkozni. mint az esőcseppek. nem gondolkoznak, hogy hová essenek. csak hullanak alá, és ha épp egy esernyő felfogja őket, akkor lassan csúszva lefelé, irányt változtatva érnek földet.
Most jó lenne egy esernyő az életemben. aki kicsit megfogja a csúszásom, egy kicsit lassít rajtam, egy kicsit megsímogat esés közben. Most Rá gondolok, Rá, akivel már annyi mindent megéltem. átéltem. az én esernyőmre...de jó lenne, ha itt lenne most mellettem...
Gondolom sokunknak ismerős az érzés, amikor fáj belül... valahol a mellkasnál... Talán ez lenne a lélek, vagy valami ilyesmi. Vagy erre mondják azt, mintha megszakadna a szívem. Amikor rájössz, hogy az örökre nem is olyan hosszú idő, amikor fel kell fognod, hogy egysze...rűen túlléptek rajtad, és már nem is tudsz sírni, csak nézel ki a fejedből. Mit lehet ilyenkor tenni? Egy idézet jut erről eszembe: "Nincs rettenetesebb érzés, mint elválni, örökre elszakadni attól, akit szeretünk, s tudni, hogy az a kín, melyet ma is alig bírtunk elviselni, holnap is visszatér, holnapután is, azután is..." De mi van akkor, ha nem akarom? Ha nem akarok holnap is így ébredni...hogy belehaltam...egy kicsit. Mert már másé az, amiről azt hittem, mindig az enyém lesz. Igen, biztos sokan érezték már ezt, és sokan túl is élték, talán nekem is sikerül.
álmodozni rólad
2011. márc. 6. 22:34 - írta fairy taleBármennyire is erőlködtem, hogy ne gondoljak rá, nem azért küzdöttem, hogy elfelejtsem. Éppen hogy attól féltem - éjszakánként, amikor a hosszú álmatlanságból eredő kimerültség lerombolta az önvédelemre emelt falakat -, hogy elfelejtem, hogy a múlt kicsúszik a kezem közül. Hogy az agyam szita, és egy napon nem fogom tudni visszaidézni pontosan a szeme színét, a bőrének hűvös érintését, vagy a hajának a pontos árnyalatát. Azt nem engedhetem meg magamnak, hogy gondoljak rájuk, de elfelejtenem nem szabad őket.
Mert volt valami, amiben muszáj hinnem ahhoz, hogy tovább tudjak élni - tudnom kellett, hogy létezik valahol. Ez minden. Minden mástel tudok viselni. Feltéve, hogy ő létezik.
viszonzatlan szerelem?
2011. márc. 1. 20:59 - írta fairy taleA szívemben még mindig téged hívlak. És akármennyire is fáj, nem adom fel, míg nem válaszolsz.
most már teljesen bebizonyult... újból van barátnője...és szereti...legbelül fáj,de örülök neki.
örülök?...NEM! nem örülök...ajjj elegem van hogy semmi se jön össze.
tudjátok mit én tehetek róla. elcsesztem! mikor kelletem neki leszartam...ez jár nekem...
NEKEM ...aki mindig az elérhetetlent akarja!
nesze neked megkaptad...gratulálok magamnak!
Nem tudnék reménytelenül futni senki után, azt se viselném el, ha utánam koslatna valaki. Valahogy úgy lenne jó, ha éppúgy szeretne, mint én, mindegy, hogy hosszú vagy rövid ideig... Szóval szeretnék boldog lenni, valamikor, legalább egyszer igazán!
szeretlek
2011. febr. 28. 21:54 - írta fairy taleha tudnád hogy igazából fáj mikor kiírod msnre hogy szeretlek...és tudom hogy nem nekem szól ...fáj...rohadtul fáj!
igen...lehet hogy ezt én rontottam el...és sajnálom.változni fogok!
talán ha tudnád hogy mit is érzek valójában mikor rám se hederítesz...és hogy talán még mindig szeretlek,akkor esetleg másképp tekintenél rám.
de nem tudod mit érzek,azt hiszed hogy nekem ez ígyjo és boldog vagyok.
felejtenem kéne...az lenne a legegyszerűbb.de nem megy mert még mindig reménykedek abban hogy mi egyszer együtt leszünk!
bizonytalanság
2010. nov. 14. 22:08 - írta fairy taleValahogy mindig az kell, aki eldobhat. Akivel bizonytalan lehet minden. Az életem. A fájdalmam. Aki nem jön sokszor, s így megunni sem tudom. Aki nem ad sokat, s ezért mindig többre vágyom. Így szenvedek.A biztos valahogy elutasít magától. Biztossága nem érdekel. Mert elfojtana. Megváltoztatna. És még azt is tudom takarni, hogy mennyire félek. Mert a biztos is lehet majd bizonytalan. És azt nem tudom kiszámítani. Bekövetkeztekor pedig még jobban fájna.Azt akarom, hogy egy bizonytalan váljon biztossá. Néha képtelenség megmagyarázni engem.Van, hogy nem tudok hinni. Mint most.És létezik olyan pillanat, amikor elhiszem, változhatnak érzések irántam. Szeret. Csak nem tudja még.Akkor kéne felpofozni magam, és üvölteni, hogy ne álmodozz! Eldobhat. Meg is fogja tenni. Ne hidd, hogy biztossá válik! Ne hidd, hogy érezhet irántad olyat, amire vágysz, mert te érzed!
milyen érzés a szerelem?
2010. nov. 1. 18:41 - írta fairy talekezdtem elfelejteni...de úgy érzem újból rám talált...
a hasamba csak úgy repkednek a pillangók...a szivem szüntelenül dobog...és félek...
nemakarok újból összetört szívű lány lenni!!!
újbóli remény
2010. okt. 18. 20:53 - írta fairy taleés mikor minden reményem elszállt...újból rám írt!
épp mikor a régi blog bejegyzéseimet olvastam és már a sírás kerülgetett...
egyszer csak előugrott a beszélgetőablak...és ő volt az...
csak egy kérdés...Meddig kínzol még?♥
Elfelejtettél?
2010. okt. 18. 20:10 - írta fairy taleazthittem hogy tényleg akarod...de mostmár bizonytalan vagyok.
s egy kis szomorúságot is érzek legbelül.nemtudom mit akarok már...
szeretnék igazán élni,problémák és szomorúság nélkül...és persze ez a magány
végre eltűnhetne az életeből végleg...mert már kiszívja belőlem az utolsó csepp életerőt is...
boldogság hol vagy? most már igazán rám találhatnál!
hiányzik valami...
...az életvidám énem.
Elvitte a szivem
2010. szept. 27. 18:34 - írta fairy taleHúúú olyan rég óta nem írtam hogy nagyon...és azóta annyi minden történt...
az első nagy dolog az hogy szakítottam a barátommal...de már egy hónapja...csakhát elfelejtettem írni mivel a suli is elkezdődött éés áááá:DD
szóval igen szakítottunk:)de nincs szívtörés meg ilyenek...
második dolog.azóta találkozgattam megint az "álompasimmal".volt dvd-zés meg minden...és végül is tökjó volt vele meg kedves is,de úgy éreztem hogy nincs meg a szikra sajnos..:s pedig tényleg a tökéletes pali..és ééés az enyém is lehetett volna mégis eldobtam...igen...eldobtam...azóta mióta lemondtam az egyik talit nem is beszéltünk:s
harmadik nagy dolog.az exem megint rámírogat és tökre szeretné az újrakezdést.
tudjátok ő volt az aki elég sok fájdalmat okozot tnekem ,de bevallom szeretem még mindig.mert ő volt az első normális pasi akit szerettem csak sajnos nem tudtam kimutatni az érzéseim..:s nemtudom mi lesz ezzel...remélem jól döntök...:)
Pénteken party lesz ezerrel:)...és persze az exem is ottlesz akit nevezzünk daninak.
szóval dani az aki újra akarja kezdeni velem...várom már nagyon:)remélem iszonyat jó lesz... ja és ezt a részt egy idézettem fejezném be..amit tök igaz most rám
Naná, hogy bírom a 'szingli vagyok, flörtöljünk, jó pasi vagy, igyunk meg valamit' szituációkat, de néha.. néha annyira hiányzik az a 'csókok, ölelések, én vagyok a barátnője és szerelmes vagyok' féle dolog :/
hm mennyire igaz:c
New Moon/legszomorúbb rész...
2010. jan. 25. 17:56 - írta fairy tale
"Bármennyire szeretném is újra látni, tudom, hogy soha többet nem tér vissza."
Nem akarok egyedül aludni, egyedül lélegezni, egyedül alkotni, egyedül létezni, egyedül érezni. Aki kell, az az erejével és a gyengeségeivel együtt kell. A lélegzetvételével akarok összeolvadni. Az örökkévalóságig. Hogy többé ne engedjen el. Ez a nyugalom érzése. Teljességre vágyom.
Agyő, nagy Ő...
2009. okt. 26. 12:08 - írta fairy tale
Ne tény fogadalmat hogy ezután minden fiút kihasználsz,mint ő téged.Nem biztos hogy a
És ne feledd, legalább 10 másik fiúnak is tetszel,úgyhogy figyelj a jelekre;)
A szerelemről
2009. jún. 28. 16:00 - írta fairy tale
Annyira nemérdekeltek az ilyen dolgok...dehát igen... ahogy múlnak az évek,ahogy növünk kiváncsiak leszünk milyen is ez a szerelem.
Azthiszem én még nem voltam szeremes.Talán van oka, talán nem.
De ha így belegondolok ....azt se tudom mi az.Jó hallotam már róla..de az nem ugyanaz.
Éreztem már olyat hogy nagyon hiányzik,hogy szeretem és hogy ő is szeret.Olyat is
éreztem már hogy minket senki se tud elválasztani hogy mi örökké együtt leszünk...
De rájöttem ... olyan nincs hogy örökké...ez hülyeség...mára már máshogy fogom fel ezt a szót.
Éreztem már aztis hogy én vagyok a legboldogabb és a legszerencsésebb mert nekem ilyen barátom van,de amikor meghallasz valami olyan dolgot róla amit else akarsz hinni...olyankor egy világ törik össze benned és csak sírni tudnál és elbujni egy kis sötét sarokba...
Kérdőre vonnásód tőle hogy: MIÉRT?miért kellett?
Majd azt szeretnéd hogy egy őszinte válasz jöjjön a kérdésere...Egy ideig mereven nézel ki a fejedből,majd egyre jobba hiszel neki.A végén kettőttök szájából csak annyi hallatszik hogy SZERETLEK.
Talán ez szerelem volt?
nemtudom...már csak annyit tudok hogy emiatt lett vége...
„S egyáltalán, ezek az úgynevezett nagy találkozások, döntő pillanatok tudatosak-e?… Van-e az, hogy valaki belép egy napon a szobába és tudjuk: aha, ő az? … Az igazi… mint a regényekben? … Nem tudok erre a kérdésre felelni. Csak behúnyom szemem és emlékezem. Hát igen, valami történt akkor. Áram?… Sugárzás?… Titkos érintés?… Szavak ezek. De bizonyos, hogy az emberek nemcsak szavakkal közlik érzéseiket és gondolataikat. Van másféle érintkezés is emberek között, másféle híradás is. Ma így mondanák, rövidhullám. Állítólag az ösztön sem egyéb, mint egyfajta rövidhullámos érintkezés. Nem tudom…”
(Márai Sándor: Az igazi)
Bemutatkozás
"Mindent akartam, ami nem volt az enyém. Ám amikor megkaptam, már nem pontosan az volt, amire vágytam."
Keresés
Utolsó kommentek
- Amikor meglátlak..., fairy tale: @candyfloss16 na igennn:) »- Amikor meglátlak..., candyfloss16: Nagy igazság :DD »
- imádok boldog lenni!, fairy tale: @Kicsi_Hell Nem rossz pasi,max a test egyezik:) de amugy Taylor... »
- imádok boldog lenni!, Kicsi_Hell: www.vampire-diaries-episodes.com/wp-content/uploads/2011/12/michael-trevino-beach-body-underwear-10302011-lead.jpg ? :D nemtudom, amikor róla írtál nekem mindig egyből... »
- Alakul valami?, fairy tale: @Kicsi_Hell ilyenekbe hála szerencsém van:)) másba viszont nem:( »
Legtöbb komment
- összetört a szivem. (138)- fáj a szerelem (69)
- szerelem első látásra (32)
- érezd az érzést... (28)
- AWWW...álompasi II. (27)
Archívum
- Jelen- 2012. február
- 2012. január
- 2011. december
- 2011. november
- 2011. október
- 2011. július
- 2011. május
- 2011. április
- 2011. március
- 2011. február
- Az összes »
Linkek
- Blogzóna- Neon Blogzóna
- Neon
- Mutasd.be
- Pixter
Egyéb